2017. december 14-én került sor Budapesten, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen a lombik programról, illetve a művi megtermékenyítésről szóló ülésre, ahol több szakember is előadást tartott a témában. Szervezetünkből Világi Veronika vett részt az esemény, aki egy rövid összegzést készített a hallottakról.

Prof. Dr. Jobbágyi Gábor – A művi megtermékenyítés magyar helyzetkritikája

Jogász, illetve egyetemi tanár, aki 1982-től foglalkozik a magzatvédelem kérdésével. Több jogi szakcikke, illetve 2004-ben Az élet joga címmel könyvet is jelentetett meg a témával kapcsolatban.

A művi megtermékenyítés körüli jogi kérdések viszonylag tisztázatlanok még a magyar jogtudományban és joggyakorlatban is annak ellenére, hogy Magyarországon már a ’80-as évek végén megszületett az első „lombikbaba”. A ’90-es években egy mondhatni rendezett helyzet alakult ki (1997 „Az Egészségügyről” szóló törvény) Magyarországon a lombikprogram kapcsán,  ez  azonban eltér a nemzetközi etikai normáktól és a nemzeti szabályozásoktól.

A lombik program nemzetközi helyzete:

• Politikai Bizottság – 1988 – egyhangú határozat, miszerint az élethez való jog a fogamzás pillanatában kezdődik, s az ember genetikai identitásának védelme mélyen az emberi személyiség méltóságában gyökerezik
• Európa Parlament – 1989 – elfogadják a „Rothley jelentést” és a „Casini jelentést” = elutasítják a magzatkísérleteket, kivéve a magzat javára szolgáló beavatkozásokat
• Rothley jelentés – „Az ember soha nem tekinthető tárgynak, hanem mindig el kell ismerni személyiségét. Jogi és Politikai rendszerünknek ez az alapelve kategorikusan megtiltja, hogy az emberi lény totálisan mások rendelkezésére álljon”
• Casini jelentés – „Tudatában vagyunk az emberi életvédelem szükségességének a megtermékenyítéstől kezdve. A magzatnak (embriónak) joga van az élethez, a családhoz, a genetikai identitáshoz és az emberi személy védelméhez való joghoz.
• az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament is elutasítja azt a szemléletet, mely a fogamzástól számított 14 napig ‘prae-embrióról’, a ‘fogamzás termékéről’ szól és az időpontig ki akarja vonni a magzatot a törvények hatálya alól
• Az Európa Tanács 1997-es Egyezményét az emberi lény jogainak védelméről a biológia és az orvostudomány alkalmazására tekintettel, az Országgyűlés a 2002-ben törvényileg iktatta. Bár a törvény kijelenti, hogy az „emberi lény”méltóságát, alapvető jogait és szabadságait védeni kell, nem tisztázza az emberi lény fogalmát, illetve nem határozza meg az említet védelem kezdő és befejező időpontját. A törvény ezen felül engedélyezi az embrión végzett úgynevezett „in vitro kísérleteket” ( a kísérleti folyamat nem az élő szervezetben, hanem azon kívül, ellenőrzött körülmények közt zajlik le, például kémcsőben vagy Petri-csészében), melyből következik, hogy az embriót valószínűleg nem tekinti „emberi lénynek” a törvényhozó.
• nemzetközi szabályok az eljárás során:
• a létrehozott magzatok számának maximalizálása
• a magzatkísérletek erőteljes korlátozása
• a fölös magzatok elpusztításának tilalma, tilalom olyan magzatok létrehozására, melyet pusztán kutatási céllal hoztak létre;
• a család stabilitásának védelme a születendő gyermek érdekében – ezért az igénybevétel lehetőségének korlátozása
• a béranyaság (dajkaterhesség) elutasítása
• a nem megválasztásának tilalma, kivéve a nemhez kötött öröklődő betegségek elkerülését
• a klónozás tilalma, az emberi ivarsejtek állati ivarsejttel történő megtermékenyítésének tilalma

Ezek a korlátozások azonban nem egyformák a különböző országokban. Nem is mindenütt sikerült törvényi szinten szabályozni a kérdést; pl. Németország, Ausztria, Dánia, Norvégia, Svédország, Franciaország, Spanyolország, az Egyesült Királyság, Portugália törvényt alkotott e területen, de több helyen csak irányelvek, etikai állásfoglalások rendezik a kérdést (pl. Olaszország, Belgium).

A lombik program helyzete Magyarországon:

• az 1972-es Egészségügyi törvény még nem tesz említést a kérdésről, így a hatvanas évektől a testen belüli, a nyolcvanas évek végétől a testen kívüli művi megtermékenyítést nagy számban alkalmazták hazánkban úgy, hogy jogi, etikai állásfoglalások, iránymutatások nem voltak, hiányzott a jogi-erkölcsi tudományos háttér.
• Sándor Judit – 1996 – a visszaélésekkel szemben nincs garancia és fennáll a veszély, hogy az ország „reproduktív tranzit országgá válik”, akár béranyasági, bérterhességi vagy ivarsejt-eladásra is sor kerülhet
• 1997 – „Emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, az embriókkal és ivarsejtekkel végzett kutatások, a művi meddővé tétel” című törvény
• különbséget tesz az embrió és a magzat között: várandóság 12.hetéig embrió, 12. héttől magzat → a törvény gyakorlatilag semmilyen védelmet nem biztosít az embrió számára, így arra tulajdonképpen a dologjogi törvények vonatkoznak (pl.: megvásárolható, adományozható, birtokolható … )
• nem korlátozza a művi megtermékenyítés során létrejött magzatok számát, viszont az anyába ugyanúgy 3 darab megtermékenyített petesejt ültethető vissza (Mi lesz a maradék megtermékenyített petesejtekkel? – Embriókereskedelem azokkal az országokkal, ahol korlátozzák a létrehozott magzatok számát kísérletek céljából. / Embriókereskedelem más ország klinikáival beültetés céljából.
• többes terhesség esetén engedélyezi a magzatok számának csökkenését (kiválasztják, hogy melyik a legéletrevalóbb, a többit megsemmisítik)
• Humán Reprodukciós Bizottság – létezik Magyarországon, azonban semmiféle szabályozást, vagy ellenőrzőst nem gyakorolnak a művi megtermékenyítés felett

Dr. Rojkovich Bernadett – A művi megtermékenyítés orvosi kérdései

Miért örvend egyre nagyobb népszerűségnek a művi megtermékenyítés?

• életmódváltás = a nők, illetve a párok később vállalnak gyermeket, először a karrierépítésre összpontosítanak (a kor előrehaladtával a nő nehezebben termékenyül meg)
• feminista mozgalmak terjedése = az anya önrendelkezési joga fontosabb, mint a magzat élethez való joga
• orvos technológia fejlődése
• nem szükséges hozzá házastársi, vagy élettársi kapcsolat
• Magyarországon a házaspárokat egy évnyi próbálkozás után meddőnek nyilvánítják, és lombik programra küldik őket egyéb lehetőségek felvázolása nélkül. Nem ritka az az eset sem, hogy a meddőnek titulált pár nem vesz részt komolyabb szakorvosi vizsgálatokon, melyeken kiderülhetne, hogy esetleg szervi panasz, vagy betegség áll a fogamzás útjában.
• A lombikprogram során kiszűrhetőek és eltávolíthatóak a genetikai betegséggel születendő magzatok, mely többek között a diszkrimináció problémáját is felveti.
• Művi megtermékenyítés során, szabadon eldönthető a születendő magzat neme.

A művi megtermékenyítés menete:

a női szervezetet nagy dózisú hormonnal kezelik, hogy egyszerre több pete is beérjen → a beérett petéket leszívják, majd speciális tápoldatban tartják → a petéket egyenként, mikroszkóp alatt megtermékenyítik → kiválasztják a legjobb osztódási tulajdonságokkal rendelkezőt, azt visszaültetik, a többit pedig lefagyasztják

Veszélyek:

• petefészek hiperstimulációs szindróma = a nagy dózisú hormonkezelés hatására a szervezet egyensúlya felborul
• trombózis, alhasi fájdalmak, puffadás, émelygés, nehézlégzés és egyéb panaszok
• ikerszülés lehetősége
• genetikai megbetegedések
• ismeretlen spermadonor esetén fennáll a vérfertőzés esélye
• párkapcsolati problémák a lelki megterhelés miatt

Statisztikai adatok:

• Magyarországon 12 művi megtermékenyítéssel foglalkozó klinika működik
• 2009-ben 6,5 ezer művi megtermékenyítés történt Magyarországon, 2012-ben 5000, leginkább a 30-40 éves korosztály körében
• siker mindössze 28%
• egy lombikprogram átlagos ára az első konzultációtól a beültetésig nagyjából 500.000 Ft (kb. 1600 € )

Dr. Faigl Ilona – A népességfogyás csökkentése

Megoldások:

1. Természetes családtervezés
2. Lombik program megfelelő alkalmazása (1991-2001 között 3millió embrióból mindössze 100ezer született meg)
3. A születésszám növelése hosszú távú program kell, hogy legyen → fiatalok tudatos nevelése, felkészítése keresztényi tudatban a családalapításra
4. Örökbefogadás
5. Gynevac vakcina – Dr. Újhelyi Károly (mikrobiológus-immunológus) 1969-ben fedezte fel a lactobacillus vakcinát, mellyel a krónikus nőgyógyászati problémákat (hüvely-, méh-, petevezeték gyulladás) gyógyította. Ez a betegség minden második nő életében jelen van, és Újhelyi felfedezéséig nem volt rá kezelés. Mintegy véletlenül derült ki, hogy a gyulladás megszüntetésével, az addig meddőnek vélt nők képessé váltak teherbe esni. Dr. Lázár Erika, szülész-nőgyógyász tovább vizsgálta a készítményt, és több, mint 40 évnyi tapasztalat után állítja, hogy a vakcina hatásosan kezeli a meddőséget, illetve a vakcina segítségével jelentős hányadban megelőzhető lehetne a spontán vetélések, koraszülések, a méhen belüli sorvadás, valamint a születés körüli csecsemőhalálozások száma. Fontos megemlíteni, hogy művi megtermékenyítés során ezeket a krónikus megbetegedéseket nem vizsgálják, hanem rögtön a lombik programot javasolják megoldásként. A készítmény Magyarországon 2012-ig volt kapható, a vakcina jogait ugyanis anyagi megfontolásból egy svájci cégnek adták el. Azóta az említett cég vezetőjét bebörtönözték, és a vakcináról semmi hírt sem hallani. Ha minden terhes – várandós – anya a terhesség előtt, vagy a terhesség legelejétől megkapná a Gynevac-ot (lehetőleg a párjával együtt), akkor évente több ezer egészséges újszülöttel több születhetne. (Alkalmazása: 10 naponként 5 injekció)

Gynatren szuszpenzió – ez is meddőség kezelésére alkalmas vakcina, melyet szintén Újhelyi fejlesztett ki, de nem ér fel a Gynevac hatékonyságával (több kell belőle ugyanazért az eredményért). A vakcina jogait Újhelyi eladta a németeknek.

Az Új Ember kiadványként megjelenő Gyermekáldás természetesen című könyv – egy, a gyermektelenség esetén ajánlható, erkölcsileg elfogadható módszerről, – a NaPro Technológiáról szól.
A könyv ajánlóját Veres András püspök atya írta, majd a bevezetőben a NaPro Technológia történetét olvashatjuk a Humanae Vitae-től napjainkig. Ezt követően két neves, NaPro Technológiában jártas lengyel orvossal folytatott beszélgetés olvasható, és az egyik magyar oktató is megszólal. Beszél a NaPro Technologiáról és a Creighton módszerről és arról, hogy ő miért döntött úgy, hogy megtanulja a módszert. A könyv másik felében olyan sikertörténeteket írt le a szerző, amelyekben házaspárok a NaPro Technológia segítségével váltak szülőkké. Vannak, akik sikertelen lombikkezelés után döntöttek a NaPro mellett, vannak olyanok, akik mesterséges módszert ki sem próbálták, és vannak olyanok, akik örökbe akartak fogadni gyerekeket, majd a NaPro Technologiának köszönhetően született gyermekük.

2017. november 17. és 19. között tartotta meg a Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége, valamint a Családlánc az idei őszi találkozóját a vajdasági Muzslyán. A rendezvényen több mint 30 tagszervezet képviseltette magát Magyaországról, a Felvidékről, Kárpátaljáról, Erdélyből és a Vajdaságból. A három napos találkozó első állomása az Észak-bánsági Adán volt, ahol átadásra került  a magyar kormányzat támogatásából létesült játszótér, majd a résztvevők megtekinthették a Péterrévén épült nagycsaládos házat. A találkozó résztvevőit este a muzslyai Emmausz Fiúkollégiumban fogadták, mely szálláshelyükként is szolgált a hétvége folyamán. A szombat délelőtt kezdődő konferencia Pataki János, a KCSSZ elnökének évértékelésével, valamint a jövőbeli programok felvázolásával vette kezdetét. A konferencia zárásaként Dulka Andor, helyi nyugalmazott pedagógus tartott előadást a vajdasági magyarság múltbéli és jövőbeli helyzetéről. Az előadássorozat végeztével a találkozó résztvevői városnézésen vehettek részt Nagybecskereken, ahol megtekintették  Nagybecskereki Székesegyházat, a Szent István templomot, a Városházát, a Boldogasszony Nővérek Kolostorát és a Petőfi Művelődési Egyesület székházát. A szombati nap zárasaként egy Kálmán Imre életútját prezentáló Csárdáskirálynő-válogatás került bemutatásra a nagybecskereki Madách Amatőr Színház előadásában. A találkozó vendégei vasárnap Erzsébetlakra utaztak, ahol a helyi Császártó Magyar Művelődési Egyesület vendégszeretetét élvezhették. A program résztvevői megtekinthették a falu tájházát, betekinthettek az erzsébetlaki búcsúba, majd Dr. Német László megyéspüspök celebrált ünnepi misét a helyi római katolikus templomban.

A találkozó vázlatos összefoglalása

Az Emmausz Kollégium:

Az Emmausz Kollégium 2002 májusában került átadásra, ősszel pedig már elfoglalták helyüket az első ott lakó diákok. A Bánság több magyarlakta településéről érkeznek ide diákok, ahol szakértő kezek segítik őket tanulmányaik, testi és lelki fejlődésük során. Az intézmény szívét Stojan atya, és Gabona Ferenc képezik, akik nevelőtársaikkal karöltve igyekeznek a lehetetlent is véghezvinni a magyar fiúk jövőjéért.

Bővebb információ a kollégiumról:

Szórványkollégium a végeken – Emmausz kollégium, Muzslya – YOUTUBE
Emmausz Kollégium

A konferencia:

A kofenrencia fő témája a  2018-ban megrendezésre kerülő Családok Éve program volt, mely kapcsán Pataki János nagy örömmel osztotta meg a hírt, miszerint az állami rendezvénysorozat szervezői két KCSSZ-es javaslatot is befogadnak a programjaik közé: az egyik indítványuk az elcsatolt területen élő családok magyarországi fesztiváljainak megrendezéséről, a másik pedig egy rendszeres családi műsor elindításáról szól a Kossuth Rádióban.

A Kárpát-medence számos területén fogható Mária Rádió vezetése felajánlotta, hogy kéthetente, közel félórás, családokról szóló műsoridőt biztosít a KCSSZ számára. A tagszervezetek komoly érdeklődéssel fogadták a lehetőséget, számos egyesület jelezte, hogy részt kívánnak venni a műsorkészítésben.

Az elnök új szakmai feladatokat is ismertetett. Az Oktatási Kerekasztal munkája már lezárult, azonban a Szövetség egy új lehetőség kapujában áll: felkérést kapott, hogy tagként vegyen részt a közelmúltban megalakult Családtudományi Platform munkájában. Czettele Győző, a kezdeményezés egyik elindítója a kongresszuson elmondta, hogy az immár 40 szervezetből álló platform legfőbb küldetése a családtudományok megalapozása. A platform meg kívánja találni azokat a tudományos érveket, amelyek segítséget nyújthatnak a kilábaláshoz a hagyományos családmodellt jelenleg veszélyeztető morális válságból. A KCSSZ tagszervezetei a csatlakozásról a következő közgyűlésen döntenek.

Csuzdi József ismertette a FICSAK  (Fiatal Családok Klubjának Egyesülete) december 3-ai jótékonysági vásárával kapcsolatos tudnivalókat. A rendezvényen nyolc KCSSZ szervezet és több mint kétszáz családszervezeti tag vesz majd részt.

A konferencia keretein belül Mihálffy Andrea és Liziczay Zsófia mutatta be a nemzetközi projekt eddigi munkáját, majd ismertették a decemberi, brüsszeli családkonferenciával kapcsolatos terveket. Elmesélték, hogy idén tavasszal került megrendezésre a Családok Világtalálkozója Budapesten, melynek fő témája az apaszerep volt. A nyár folyamán Tiboldi Bea, Csíki Anyák Egyesületének egyik alapítójának meghívására Tusványosra utaztak egy kerekasztal beszélgetésre, ahol azt vitatták meg, hogyan is lehetne a fiatalokat a gyermekvállalásra ösztönözni. (Erről bővebben: Eplényi Kata nemzetközi szakértő beszámolója a Nemzetközi Projekt tusványosi rendezvényéről). Ősszel Varsóban megrendezésre került a KCSSZ nemzetközi projektjének negyedik Európai Ifjúsági Workshopjára (EYW), melynek címe és témája: “Family Today – Changing Values and Structures” (A család ma – változó értékek és struktúrák) volt. A rendezvényen olyan 20-35 év közötti fiatalok vettek részt, akik elhivatottak a tradicionális családmodell iránt, szerettek volna  európai szinten is belelátni különféle családügyi témákba.